A kiégés hivatalosan is betegség

Updated: May 1

Nézd meg, hogy mit tehetsz a burnout ellen.

A burnout, azaz a kiégés a WHO szerint is betegségnek minősül. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük, vagy legalább felismerjük a tüneteit és tegyünk ellene, amennyire csak lehet. Személyes tapasztalatom világított rá, hogy a testi – lelki egyensúlyunk nemcsak a közérzetünkre, hanem a munkánkra, hivatásunkra is óriási hatással van. És nem biztos, hogy épp jó értelemben.


Önismereti fókuszú életvezetési, magánéleti és karriertanácsadó vagyok. 2016 óta segítek a változni, változtatni vágyó segítségkérőknek. A segítővé válás előtt és - sokáig azzal párhuzamosan - a versenyszférában dolgoztam HR és szervezetfejlesztési szakemberként, később tanácsadóként.

Tudom és tapasztaltam, milyen az, amikor beszippant a munka, az ügy, a projekt, amiért nap mint nap dolgozunk, amiben hiszünk. A kiválóra való törekvés az, ami megragad és mint egy lassan forgó örvény, magával ránt. Innen pedig igen nehéz a kilépés. A kiégés viszont annál valószínűbb.




Reggeltől estig csak a munka – Ez az első lépés a kiégés felé

Ha az alábbiak többsége rád is jellemző, akkor könnyen egy olyan lejtőre kerülhetsz, amiből nehéz visszajönni. A lejtő legalján mentális síkon depresszió és fizikai szinten a krónikus stressz következtében a mellékvese kifáradása alakulhat ki és az ebből adódó betegségek (pl. magas vérnyomás, emésztőrendszeri problémák, túlsúly, legyengült immunrendszer, autoimmun betegségek, pajzsmirigy működési zavar, inzulinrezisztencia, leptinrezisztencia, ösztrogén dominancia, szekunder osteoporosis (csontritkulás), hisztamin intolerancia, cushing szindróma, stb.).

Mi indít el a lejtőn?

  • Munka reggeltől estig, megbeszélés megbeszélés hátán.

  • Felelősség, fontosság, sikerek, lehetőségek, elismerések, kiteljesedés. Megannyi dolog, amire vágyunk.

  • Maximális teljesítmény, a tőlünk telhető legjobbra törekvés. És persze, imádjuk, amit csinálunk.

  • A gondolataink folyton a munkán járnak, napközben nincs időnk enni, csak lopva, ha egyáltalán eszünk bármit is, este mindezt bepótoljuk, mert a munka az első. Hiszen tényleg imádjuk. Még.

  • Olykor-olykor fáradtak vagyunk ugyan, de csináljuk, hiszen köt a határidő, és különben sem mondhatunk nemet, mert ez (is) most tényleg nagyon fontos, és minket nem olyan fából faragtak, hogy félmunkát végezzünk.

  • Sokszor későn érünk haza, de ez van, a munkát meg kell csinálni.

  • Hétvégén sem tudjuk kipihenni magunkat, mert valahogy kevésnek tűnik rá az a 2 nap.

  • Jönnek a figyelmeztetések a többiektől, de mindenki rosszul látja: ez most nekünk nagyon fontos, majd pihenünk később, egyszer, talán.

  • A napjaink a munkahelyünkön és otthon telnek, kompenzálásként azért néha kimozdulunk, hogy elhitessük magunkkal, urai vagyunk a helyzetnek.

De mire észrevesszük, hogy nem, már késő. A lejtő egy iszonyú mély gödör aljára vihet. Pedig mi csak jót akartunk magunknak, a cégnek és a családunknak is. A kiégés viszont nem így gondolta.




Ki a felelős a kiégésért?

Kibillent egyensúly, testi-lelki kimerültség, elfelejtett szükségletek. Ki a felelős mindezért? Mi magunk vagy a vállalati kultúra, amely meghatározza a mindennapjainkat? Is-is. A probléma rengeteg szálra vezethető vissza.


Amikor mi vagyunk a felelősek

Akik kiégésre hajlamosak, rendszerint figyelmen kívül hagyják, sőt nem is tudatosítják, vagy nem merik kifejezni a saját szükségleteiket. Ez összeköthető az alacsonyabb önbizalommal, önértékeléssel.



Ugyanakkor a maximalizmus, perfekcionizmus, a maximális teljesítmény is magas rizikót jelent. A túlzott megfelelni vágyás, a túlzott lelkiismeretesség és kötelességtudat, a túlságosan bevonódó hozzáállás mind-mind hajlamosító tényezők.



Amikor a munkahelyi kultúra a meghatározó problémaforrás

  • A nem megfelelő munkahelyi körülmények,

  • az "autokrata" vállalati kultúra, amelyben az emberek úgy érzik, nincsen ráhatásuk a dolgok alakulására,

  • az elismerés, a pozitív visszajelzések, a társadalmi és anyagi megbecsülés hiánya,

  • a túlterhelés, a jelentős személyes felelősség,

  • az anyagi okokból másodállásra kényszerülés,

  • a pihenés hiánya, valamint

  • olyan szakmai helyzetek, amelyekben a munkavállaló tehetetlen, mert a helyzetet sem elhagyni, sem megváltoztatni nem tudja

mind-mind a kiégés melegágya. A kiégés azonban nem keverendő össze az erős stresszel, kimerültséggel, levertség állapotával. A burnout egy folyamat, amely több fázisből áll. Egy olyan folyamat, amely nem csak az elszenvedőjére és környezetére káros, hanem a munkáltatónak is veszteséget okoz.





A kiégés folyamata

1. fázis

Az érintettek magas fordulatszámon dolgoznak, behúzott lelki, "pszichés" kézifékkel. Növekszik a belső elégedetlenség és a be nem teljesedett élet érzése felerősödik. Kísérő érzés a harag, amelyet a külvilág agressziónak értelmez. A kezdeti fázist gyakran észre sem veszi az, aki épp benne van. A fontosság érzése és illúziója nagyon gyakran figyelemelterelő.


2. fázis

Ez a "visszavonuló" fázis, amikor csökken a teljesítőképesség, megjelenik a félelem, amit menekülésként élünk meg. Vagy túlzottan sokat teszünk vagy az ellenkezője, minimalizáljuk. Ennek a fázisnak a célja önmagunk megóvása a stressztől és a csalódástól. Másokkal és magunkkal is távolságtartóak leszünk, az együttérzés és kedvesség képessége egyre csak fogy.


3. fázis

Megjelenik a belső üresség, a teljes kimerültség, nő a passzivitás, csökken az életkedv. Megjelenik az elszigetelődés, egyfajta bénultság érzése. A motivált cselekvésre való képesség gyengül. Ebben a fázisban sajnos akár a depresszióig is eljuthatunk.





A kiégés 3 területet érint

A kiégésnek nemcsak három fázisa van, hanem három területet is érint bennünk: a testünket, az érzéseinket, és a viselkedésünkre is kihatással van.


A kiégés testi tünetei

A testi tünetek nagyon sokszínűek: gyakoriak

  • a fertőzések,

  • a porckorongsérv,

  • a mellkasi fájdalom,

  • a szívverés,

  • a fülzúgás,

  • a fáradtság,

  • a fogcsikorgatás,

  • az izomfájdalom,

  • az alvászavar,

  • a szédülés,

  • a szexuális vágy csökkenése,

  • a fejfájás, a rosszullét,

  • étkezési zavarok,

  • elhízás és

  • hátfájdalom.

A kiégés érzelmeinkre gyakorolt hatása

A kiégés a fázisainak megfelelően más-más érzelmi változásokat okoz bennünk.

  • Az első fázisban a nélkülözhetetlenség és az időhiány érzése mellett a következőket figyelheted meg magadon: hangulatváltozás, csökkent önértékelés, ingerültség, gyanakvás, türelmetlenség, elégedetlenség.

  • A második fázisban fásultság, munkakedv elvesztése, keserűség vagy kimerültség vehető észre, valamint megjelenik a belső üresség érzése is. Jelen lehet a túlterheltség érzése, a félelem, a felelősség és a kudarcélmény is.

  • A harmadik fázisban eluralkodik rajtunk a magány, a kétely, a gyámoltalanság, a reménytelenség, az üresség, az érzéseink pedig eltompulnak.


A kiégés a viselkedésünket is megváltoztatja

Itt is a burnout fázisai a meghatározók.

  • Az első fázisban túlzott aktivitás figyelhető meg, hiszen szívesen visszük haza a munkát, enélkül nem is tudnánk befejezni a feladatainkat.

  • A második fázisban csökken a teljesítőképességünk, amit akár hosszú ideig észre sem veszünk. A többi ember társaságát elkerüljük, vagy nagyobb távolságot tartunk. Megjelennek betegségek, párkapcsolati problémák és a vétkesség érzése is. Az előírásokat túlzottan is követjük, csökken a rugalmasságunk és hiányoznak a valódi céljaink. Nehezebben koncentrálunk, ellenállunk a változásoknak.

  • A harmadik fázisban általános érdektelenség jelenhet meg, feladjunk a hobbijainkat, a gondolkodásunk merevvé válik.

Ki lehet mindebből lépni? Meg lehet előzni a kiégést? Határozottan állíthatom, hogy igen, de sejtheted, a visszaút nem egyszerű.




Hogyan mentsd meg magad?

A testi és érzelmi szükségleteinkről való gondoskodás és az új stresszkezelési és problémamegoldási módszerek nélkül nem lehetséges, de elkerülni sem fogod tudni a kiégést. Attól függ, hogy mit, hogyan és milyen mértékben vagy képes megváltoztatni. Ehhez szükség lesz nagyfokú önreflexióra is, amely az IntegRun módszer egyik alappillére.


Mentális oldalon tehát a kilépés saját magunk mozgatórugóinak megértésével, önmagunk megerősítésével, új megküzdési, problémamegoldási módszerek elsajátításával, határhúzással és a kibillent testi-lelki egyensúlyunk helyreállításával, valamint új stresszkezelési módszerek elsajátításával érhető el. Rendkívül fontos szerepe van a folyamatban az egészséges táplálkozásnak és a mozgásnak is.



Hogyan segít az IntegRun módszer a kiégés megelőzésében, legyőzésében?

Az IntegRun nem más, mint a testi-lelki egyensúly helyreállításának módszere, amely 3 alappillérre épül:

  • a rendszeres testmozgásra futás formájában (Intuitive Running),

  • az egészséges táplálkozásra és

  • önmagunkkal való összhangba hozásra, azaz, hogy képesek legyünk visszabillenteni magunkat a mozgatórugóinak megértésével, önmagunk megerősítésével, új problémakezelési módokkal, stresszkezeléssel, az önmagunkról való gondoskodás előtérbe helyezésével.

A módszer rendkívül hatékony, mert a párhuzamosan futó folyamatok egymásra épülnek, egymást erősítik és a folyamatokat közben egymásba integráljuk. Az IntegRunnak köszönhetően újult energiákra lelsz, mi pedig 3 - 6 hónapig egyéni és személyre szabott életvezetési, táplálkozási tanácsadással, valamint futóedzéstervekkel támogatunk az utadon.

​A segítségünkkel képessé válsz helyre billenteni a megborult egyensúlyt.


Ha kíváncsi vagy, téged érint-e a kiégés veszélye, töltsd ki egy burnout tesztet itt (https://www.pszichecoaching.hu/post/bornout-te-is-vesz%C3%A9lyeztetett-vagy-1-r%C3%A9sz).
Ha kíváncsi vagy a módszerünkre, itt tudsz róla olvasni: www.integrun.hu



Ha segítségedre lehetünk, keress meg bennünket. Az IntegRun coaching alapú életmódváltó módszere egyedülálló Magyarországon és megoldást kínál a problémáidra. Élj a lehetőséggel. Itt találod csomagajánlatainkat és itt tudod velünk felvenni a kapcsolatot, ha kérdéseid lennének. Kövess bennünket a Facebook- és az Instagram-oldalunkon is, hogy ne maradj le aktuális híreinkről, tartalmainkról, tippjeinkről. 

Recent Posts

See All