Kell egy csapat

Updated: Mar 19

2. hét otthon


Eltelt másfél hét.

A tavaly tavasszal történt bezárkózásból ugyan tudunk már tapasztalatokat meríteni (sajnos), nem ismeretlen a helyzet. Ennek ellenére az újabb bezárkózás sokunknak ismét felborította a napi rutinját, megdolgoztatja az alkalmazkodási képességünket és a rugalmasságunkat, amiből már talán egyre kevesebb van.

Továbbra is számtalan helyen tudunk hasznos tippeket, ajánlásokat olvasni, hogy mire ügyeljünk a home office és/vagy home school kapcsán, hogyan próbáljuk meg átvészelni ezeket a heteket, hogyan strukturáljuk a napunkat.

Ettől függetlenül a mentális teher ott marad, sőt. Hiába csináltuk ezt egy éve, az akkor volt, amikor azt hittük ennek mindjárt vége.

Az összezártság újra a konfliktusok melegágya lett. Erről számolnak be a klienseim, ugyanerről az ismerősök is, és tapasztalom én is.


Az elmúlt hét – megalakulás, vitatkozás

Az elmúlt hosszú időszak mentális hatásai több formában érhetők tetten: elmagányosodásban, kontrollvesztés érzésében, szorongásban, lehangoltságban, jövővel kapcsolatos bizonytalanságokban. És ettől alapból is egyre frusztráltabbak vagyunk, hát még az összezártságtól.

Éppen ezért nehéz egy konfliktusos helyzetben megőrizni a tudatosságunkat és kívülről ránézni, hogy van ahol éppen most zajlik az ismételt vagy újra összecsiszolódás.



Biztosan sokan ismerik a „csapatfejlődés” szakaszait: megalakulás, vitatkozás, normák kialakítása és a működés.

És hogy jön ez ide? Mert szerencsés esetben ugyanez megy végbe, mire beáll a „rend” az otthoni működésben annak ellenére is, ha egy család vagyunk, vagy régóta élünk együtt. Hiszen ez egy megváltozott, új helyzet, amihez mindannyiunknak ismét alkalmazkodnunk kell. És ezt nem ugyanúgy tesszük, eltérő reakcióink lesznek. Ehhez már önmagában is türelemre és megértésre van szükség.

Sokat segíthetünk magunkon és a többieken is azzal, ha kifejezzük és hagyjuk, hogy a családtagjaink is kifejezzék az érzéseiket, szükségleteiket és mindezeket megpróbáljuk közös mederbe terelni.

Az első héten sokan valószínű az otthoni csapatfejlődés 2. fázisig jutottak. vagyis a vitatkozásig. Ti hol érzitek magatokat a csapatfejlődésben?


Miért fontos ez most? És hogyan jussunk el a 4. fázisig?

A 4. fázisban már kevesebb konfliktusra számíthatunk, ezért érdemes azon gondolkodni, hogy lehet eljutni addig lehetőleg minél gyorsabban. Az otthoni szabályok és normák fókuszba helyezésével. Maradni fognak konfliktusok szó sincs róla, hogy nem, viszont, ha fókuszt helyezünk az otthoni működés kereteinek tudatosítására, azok alakítására, sok konfliktust előzhetünk vagy szüntethetünk meg vele.


Családi kupaktanács

Ehhez hasznos az elmúlt hét közös értékelése családi kupaktanács keretében– ha még nem tettük - fontos átbeszélni, mi volt jó, mi volt kevésbé jó. Fejezzétek ki kérés formájában, hogy nektek mire van szükségetek és beszéljétek át, hogyan tud az találkozni a többiek igényeivel, ebből alkossátok meg a közös megállapodásaitokat, szabályokat vagy módosítsatok a meglévőkön.

Ilyenkor azt is szoktuk javasolni, hogy hetente tartsatok ilyen családi, otthoni kupaktanácsokat. A gyerekeket ugyanúgy fontos bevonni – hiszen csapattagok - a családi tanácskozásba és közösen keressetek megoldásokat.

Ez az alkalom arra is jó, hogy az otthoni munkában mindenki tegyen vállalást, hogyan veszi ki a részét a közös, megoldandó feladatokban, hogy könnyebb legyen. A kulcsszó a problémafelvetés és közös megoldáskeresés.


Most egyedül nem megy, csak a szükségleteink összeegyeztetésével, megértéssel, közös gondolkodással, megoldásokkal és közös felelősségvállalással.

A kulcs most is a kapcsolódás, ne egyedül akarjunk megoldani mindent.


Extra terhek mellőzése

Otthonról dolgozni, támogatni a távoktatást, strukturálni a napot, megfelelni a szerepeinknek és feladatainknak és kézben tartani önmagunkat nem egyszerű.

Éppen ezért ne most akarjunk tökéletes szülők, tökéletes munkavállalók lenni és ne most akarjunk tökéletes gyerekeket sem. Ez nem lehetséges. Ne várjunk el irreális dolgokat magunktól, sem a gyerekeinktől és ne tervezzük túl a napunkat. Ha szerettünk volna munka után feltakarítani, de nem jutott rá időnk, ne nyomasszuk ezzel magunkat, engedjük el, gyakoroljunk megértést önmagunk felé is. A jelenlegi helyzetben az segít, ha mindenki kicsit alább ad a maximalizmusából, elnézőbb önmagával.



Ha mégis konfliktus adódna

Hogyan lenne ideális kezelni őket?


  • Tényszerű problémamegállapítás és annak tudatosítása, mi mindent érzünk.

  • A tényleges érzéseink és a helyzethez fűződő értelmezéseink felismerése. Azon is elgondolkodhatunk, hogy mire emlékeztet minket ez a helyzet. Sokszor egy-egy értelmezésünk mögött régebbi tapasztalataink, visszatérő negatív gondolataink vannak önmagunkkal kapcsolatban (pl. nem vagyok elég jó), amire érzékenyen reagálunk és amiről nem feltétlenül az tehet, aki rátapintott erre az érzékeny pontunkra. Ilyenkor érdemes kicsit jobban átgondolni hogyan értelmezzük mi ezt a helyzetet. Tegyük fel a kérdést: csak ez az egy értelmezés lehet az igaz? Mi más lehet még? Vajon a másik valóban rosszat akart nekünk? Valójában mire tapintott most ő rá?

  • Tudatosítsuk, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

  • Kérésünk megfogalmazása úgy, hogy nem kritizáljuk és hibáztatjuk a másikat. Ne az igazunkat hajszoljuk, hiszen ilyenkor nem a közös megoldás felé haladunk, hanem a saját „győzelmünk” felé. Ilyenkor valójában nem érdeklődünk a másik véleménye, érzései iránt, és így szépen elbeszélünk egymás mellett.

  • Kérdezzük meg, mire van szüksége a másiknak, keressünk közös megoldást.

Konkrét kommunikációs példa a fenti lépésekhez

  1. Amikor azt látom, hogy … (Ítéletmentesen elmondod, milyen konkrét viselkedésről van szó)

  2. Akkor azt érzem, hogy… (az érzéseid megfogalmazása)

  3. Arra volna szükségem, hogy… (saját szükségleteid megfogalmazása)

  4. Azt kérem tőled, hogy… (rövid, világos kérés)

  5. Ezáltal mi… (előny mindkettőnk számára)


Ne feledjük, a konfliktusok önmagában nem rosszak: a ki nem mondott problémák és energianyelő játszmák helyett közösen meg lehet oldani beszélgetéssel, tisztelettel, őszinteséggel, nyitottsággal, közös megoldásra törekvéssel.




Szeretettel,

Mariann


IntegRun - a te utad a mi küldetésünk.

Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük a lájkot. Ha van olyan ismerősöd, akinek éppen jól jönne a bejegyzés tartalma, köszönjük, ha továbbítod számára.

És hogy mi az az IntegRun módszer?

Az IntegRun módszer a belülről induló változást tartja fókuszban a te saját célodat szem előtt tartva.Az IntegRun módszer nem más, mint lélek(sz)építés a személyes célodnak megfelelően, amelyhez hozzátartozik a futás (Intuitive Running), a hozzád leginkább passzoló táplálkozás, de mindenekelőtt az önmagaddal való összhangba hozás. ​Egy coaching szemléleten alapuló belső és külső megújulást támogató személyre szabott folyamat, amely nem csak életmódváltó program, bár kétségtelen, ez egy pozitív mellékhatás. A folyamat annyira egyéni, hogy mindenki maga dönti el, mennyit szeretne a belső megújulással és mennyit a sikeres és lehetőleg végleges életmódváltással foglalkozni – de menet közben még az is kiderülhet, hogy a kettő összefügg egymással.


Recent Posts

See All