Posztós Kitti

 Már középiskolásként is táplálkozással kapcsolatos szakkönyveket és cikkeket olvastam, és az érdeklődésem azóta is töretlen. Előadásokon, workshopokon veszek részt, folyamatosan keresem a legújabb tanulmányokat. 

 Habár az élet úgy hozta, hogy végül közgazdász diplomám lett, a táplálkozással kapcsolatos vonal iránti érdeklődésemet sosem vesztettem el. Erre rásegített egy olyan életciklus, ahol az étkezés számomra komoly problémákat okozott, és ami ráébresztett arra, hogy valójában mennyire sok hibás információ kering az interneten, és a megoldás nem a diétákban van, ami tönkreteheti az embert mentálisan és fizikálisan is. Emiatt a periódus miatt még jobban beleástam magam az egészséges és fenntartható táplálkozásba és arra törekedtem, hogy észrevétlenül tudjak egészségesen étkezni, miközben még élvezem is az ételeket. 

 

 Az egyetem alatt versenyszerűen elkezdtem sportolni, futni is, így a sporttáplálkozás is egyre nagyobb fókuszt kapott, ugyanis rájöttem,, hogy az étkezés a sport szempontjából is rendkívül fontos. Nem csak a teljesítmény javítása és optimalizálása érdekében, de a sérülések megelőzése és a regeneráció szempontjából is.  Az egyetem alatti években, a gyakorlataim, az edzések és a versenyek során rengeteg példát láttam arra, hogy az emberek hogy vágnak bele úgy egy-egy étrendbe/fogyókúrában, hogy az étkezés alapjaival sincsenek tisztában nemhogy azzal, ami a sportoláshoz kell. Ez egyre jobban erősítette bennem azt a döntést, hogy ezzel kezdjek el foglalkozni, és minél több embernek tudjak abban segíteni, hogy tisztán lássanak a táplálkozás kapcsán, ki tudják szűrni a fals információkat, egészséges étrendet tudjanak összeállítani maguknak, javítsanak a sportteljesítményükön, ne essenek olyan hibákba, ami az edzésbe fektetett energiát szinte semlegessé teszik. 

 Alapvetően a sporttáplálkozás irány érdekel a leginkább, de mivel úgy gondolom, hogy ezt is csak stabil, jó alapokkal lehet csinálni, ezért a diploma után elvégeztem egy táplálkozási “terapeuta” képzést. Itt a táplálkozástudományi alapokon felül epigenetikáról és sejtszintre ható táplálkozásról tanultam bővebben. Ezen felül a tápanyaghiányok kockázatának felmérését, veszélyeit és ezeknek a kezelésére fókuszálva személyre szabott étrend kialakítását sajátítottam el. Ugyanitt elvégeztem egy bélrendszeri és emésztési problémákra, illetve egy immunitásra fókuszáló képzést is. 

 Mivel a sport, a versenysport a mindennapjaim szerves részét képezik, úgy gondoltam, hogy szeretném a tudásomat specifikussá tenni, ezért elvégeztem egy sporttáplálkozási képzést egy amerikai sportszervezetnél. A képzés alatt a különböző sportok/szakágak (erősportok, csapatsportok, állóképességi sportok, extrém sportok/terhelések) egyedi, specifikus tápanyagigényeiről tanultam - beleértve az energiaigényt, a makrótápanyag igényeket és a specifikusabb vitamin- és ásványianyag szükségleteket is. Ezen felül a versenyek előtti, utáni és közbeni táplálkozásról/frissítésről, táplálékkiegészítőkről, teljesítménynövelőkről is szélesítettem az ismereteimet a képzés keretein belül. 

Persze a tanulás sosem áll meg, hiszen mindig vannak új felfedezések, új sporttermékek, táplálékkiegészítők, tanulmányok, új információk, amik folyamatos felkészültséget igényelnek. Éppen ezért veszek részt rendszeresen workshopokon, előadásokon és olvasok tanulmányokat, hogy tisztában legyek a legfrissebb hírekkel, kutatásokkal és a piacon megjelenő különböző termékekkel. 

 A sporttáplálkozás kicsit több figyelmet igényel, mint a nem sportolói étrend összeállítása, de az alapok mindenképp hasonlóak. Én azt az elvet vallom, hogy nem csak arra kell fókuszálni, hogy edzés előtt, után és közben mit eszünk, hanem azt, hogy a terhelések közti étkezésekben hogyan tápláljuk a szervezetünket (hiszen ekkor történik a regeneráció, és ekkor “épül be” az edzés). 

A testünk folyamatosan dolgozik a bevitt tápanyagokon, és a szervezet alapvető ellenállóképessége, a sport által indukált stresszel való megküzdése, a regeneráció sokszor azon múlik, hogy a mindennapokban hogyan táplálkozunk. A sportolás előtti, közbeni és utáni táplálkozás sokat javíthat a teljesítményen és a regeneráción is, de ha csak erre fókuszálunk, akkor csak egy kis részt emelünk ki az egészből.

 Éppen ezért úgy gondolom, hogy fontos megérteni azt, hogy milyen tápanyagokat kell fogyasztani a nehezebb és a könnyebb- vagy pihenőnapokon. Ezen felül sérülések esetén sem mindegy, hogy milyen arányban étkezünk. A frissítések megtervezésével is szoktak gondok adódni, ez pedig egy külön fejezetet igényelne, hiszen ez mindenkinél teljesen egyéni. 

Véleményem szerint a lényeg egy hosszútávon fenntartható, élvezhető életvitel és étrend kialakítása, ahol nem kell különféle megszorításokkal élnünk és diétákat követnünk. Úgy gondolom, hogy egy kis energiabefektetéssel, tanulással és saját magunk és a testünk megfigyelésével el tudunk jutni egy olyan pontra, ahol saját magunk össze tudunk állítani egy étrendet, ami minden szempontból kielégíti a szervezetünk szükségleteit, és a sportteljesítményünkre is jó hatással van.

A táplálkozástudományban sokszor kerülnek elő a számok, az arányok, a szigorú tervek, de ami szerintem a legfontosabb, hogy megtanuljunk figyelni a testünkre, hiszen az mindent jelez nekünk.